A főzőalma az, amit általában savanyú íze miatt nem fogyasztunk nyersen. Különböző módon főzhetők, hogy finom almás ételeket készítsenek. Ebből a Tastessence cikkből többet megtudhat az ínycsiklandó piték, desszertek és szószok készítésére használható főzhető almákról.
Az almát nagy íze miatt szeretik, és általában nyersen fogyasztják. De vannak olyan almafajták, amelyeket általában nem frissen vagy nyersen fogyasztanak. Ezeket az almákat fogyasztás céljából főzni kell, ezért általában főzőalmának nevezik. Általában nagyobbak, mint a nyersen fogyasztott almák. Bár csaknem 7500 fajta alma található világszerte, csak néhány fajtát használnak főzéshez. Íme néhány a legnépszerűbb főzőalmafajták közül.
Alma főzéshez
Bramley
A Bramley egyfajta főzési alma, amely nyersen is fogyasztható. A Bramley almát először az Egyesült Királyságban termesztették. Az alma nagy, kerek alakú, kissé lapos, savanykás ízű. A Bramley alma általában zöld, de néha néhány piros csíkkal is megtalálható.
A Bramley alma főzéséhez először húzza le a héját, és szeletelje fel több apró darabra. A darabokat citromlével lekenhetjük, nehogy megbarnuljanak. Használhatja ezeket az almákat pitékben, salátákban, morzsolt és sok más desszertben. A Bramley almát szárított gyümölccsel is megtölthetjük, és pudinggal, a kedvenc brit pudinggal sütve tálalhatjuk. Almabor és almaszósz készítéséhez is használják.
Granny Smith
A Granny Smith alma Ausztráliában őshonos, és először Maria Ann Smith fedezte fel, aki tudtán kívül termesztette a növényt 1886-ban. A világoszöld színű Granny Smith alma lédús, de savanyú. Fogyaszthatók nyersen vagy főzve. Pitéknek, szószoknak kiválóak, salátának is tálalhatjuk. Meg is süthetjük, és kevés olajon kisüthetjük őket.
Jonathan
A Jonathan alma egy sötét, piros színű alma, édes, erős, savas ízzel.Úgy gondolták, hogy egy hölgy, az Egyesült Államokból származó Rachel Negus Higley termesztette, és az almát férjéről, Jonathan Higleyről nevezték el. Néhányan azonban úgy vélik, hogy a Jonathan alma egy New York-i farmról származik, és kezdetben „Rick Apple” néven ismerték. Később Buel bíró, az Albany Kertészeti Társaság elnöke Jonathan Hasbrouck felfedezőjéről nevezte el. Ezt a lédús és sima héjú almát savanyú íze miatt pékségek alapanyagaként használják. A Jonathan alma frissen is fogyasztható.
Calville Blanc d’hiver
A Calville Blanc alma Franciaországban őshonos. Széles körben használják ízletes francia péksütemények készítéséhez. Főzés után is megőrzik formájukat. A Calville Blanc alma általában csomós, halványzöld vagy halványsárga színű, héja sima. Ideálisak francia desszertek, almabor és almaecet készítéséhez. Ezek az almák meglehetősen gazdagok C-vitaminban.
Gravenstein
A Gravenstein alma Dániából származik, bár egyes bizonyítékok azt mutatják, hogy ez a fajta valójában Olaszországban őshonos. A Gravenstein alma lédús, édes-savanyú ízű, ami ideálissá teszi almaszósz és almabor készítéséhez. Az alma általában sárgás, néhány vöröses csíkkal, de előfordulhat, hogy sárga húsú piros is. Az alma süthető, főzhető és frissen is fogyasztható. Ausztriában pálinkakészítéshez használják.
Northern Spy
A Northern Spy alma zöld színű, néhány piros csíkkal. Ez a fajta az Egyesült Államokból származik. Az északi kém almát „északi pite-almának” is nevezik. Az alma lédús és ropogós, édes szubsav ízű. C-vitaminban gazdagok, és jól használhatók desszertekhez, pitékhez és almaborhoz.
Cox's Orange Pippin Apple
Cox’s Orange Pippin alma sárga vagy narancsvörös színű, bíborvörös csíkokkal.A sárga hús lédús és fűszeres ízű. Ezt a fajtát főleg az Egyesült Királyságban termesztik, és először Richard Cox sörfőző és kertész termesztette 1825-ben. Richard Cox ezt az almát egy másik fajta, a „Ribston Pippin” néven ismert magjából fejlesztette ki. A Cox's Orange Pippin almát a klasszikus angol almának tekintik. Az almából finom desszertek és almaborok készülnek. Nyersen is fogyaszthatók.
Az alma C-vitaminban és káliumban gazdag, ami segíthet a vércukorszint szabályozásában. Jelentős mennyiségű pektint is tartalmaznak, ami segít az inzulinszint szabályozásában. Az alma a bélrendszerrel és az idegrendszerrel kapcsolatos rendellenességek enyhítésében is hasznos. Tanulmányok kimutatták, hogy azoknál, akik sok almát fogyasztanak, alacsony a tüdőrák előfordulása. Tehát az alma, akár frissen, akár főzve, nemcsak finom, de jelentős mennyiségű vitamint és ásványi anyagot is biztosíthat a szervezet számára.
