A szív olyan izomzat, amely rendkívül érzékeny az elektrolit egyensúlyának zavaraira. Ennek az az oka, hogy elektrolitokra van szükség a szív elektromos aktivitásának fenntartásához. Az elektrolitokat rendszerint az étrendből állítják elő, és normál körülmények között a vese megfelelő részében a vérben tartják. Egyes körülmények kimeríthetik egy vagy több elektrolitot, megzavarhatják az egyensúlyt, és befolyásolhatják a szív elektromos aktivitását. Ez megváltoztatja a szívműködést.
Day of the Day
Heart Rhythm
A szív olyan mechanikus szivattyú, amely ütemben vagy ritmusként veri az elektromos tevékenységet. Az elektromos vezérlés mind az autonóm idegrendszerből, mind a szív saját belső nervus hálózatából ered. A szív neurális kontrollját, valamint maguk az egyes szívizmokat számos tényező befolyásolja. Az egyik fő tényező az elektrolitok szintje a vérben. Az elektrolitok segítenek fenntartani a normális szívritmust, de problémákat is okozhatnak, például szabálytalan szívverések, amikor az elektrolitok nem optimális koncentrációban vannak. A szívritmuszavar egyik rendellenessége szívritmus, vagy szabálytalan szívverés érzése.
Elektrolitok funkciója
Az elektrolitok olyan anyagok, amelyek vízbe helyezve elektromos töltést hordozhatnak. Az elektrolitok szinte minden élettani funkcióhoz szükségesek, például a víz egyensúlyának megőrzése a sejtekben, enzimek létrehozása és energia létrehozása. A sejtfunkciók közül a legfontosabb elektrolitok közül kettő a kálium és a nátrium, a "Textbook of Physiology" szerint. A vérben lévő relatív arányukat a vesék szabályozzák. Továbbá, a különböző sejttípusok saját egyedi kontrollmechanizmussal rendelkeznek a két elektrolit szoros relatív egyensúlyának fenntartásához. Ez az egyensúly különösen fontos az olyan szövetekben, amelyek az elektromos tevékenység működésétől függenek. A szív rendkívül érzékeny az elektrolit egyensúlyára, mivel ritmusa elektromosan szabályozott.
Palpitációk
Egy vagy több elektrolit feleslege a elektrolitok elektrolitikus tartásához szükséges elektrolitok relatív mennyiségében való eltolódását eredményezheti. Az elektrolit felesleg egyenlőtlenségeket okozhat a sejt belső és külső elektromos töltése között, ami elektromos membránon keresztül zavarhat. Az elektrolit eltávolítása, ahogyan a hasmenés történik, vagy elektrolit hozzáadásával, amint ez nagy magnézium diétával történik, szintén nagy hatással lehet az elektromosan vezérelt szervekre, például a szívre. A káliumhiány, amelyet hipokalémiának neveznek, szintén okozhatja a szív elektromos rendszerének palpitációját. Ez általában súlyos hypokalaemiával fordul elő. Hasonlóképpen, túl sok kálium vagy hyperkalemia okozhatja a szív fibrillációját, ami azt jelenti, hogy a szív elektromos rendszere nincs szinkronban, ami gyors és szabálytalan ütemeket okoz. A normál ritmus visszaállításához cserélje ki a kálium-elektrolitot intravénásan vagy orálisan. Egyéb elektrolitokat, például nátriumot, kloridot, magnéziumot és kalciumot kell ellenőrizni, hogy megfelelő egyensúlyt biztosítsanak a káliummal.
