A kosárlabda játék világszerte vonzó. Sebességet, atleticizmust, képességet és képességet igényel, hogy nyugodt maradjon a játék legnehezebb pillanataiban. A kosárlabda számos változtatáson ment keresztül, miután James Naismith feltalálta a játékot, hogy a diákoknak mit tegyen, amikor a hideg időjárás megakadályozta őket sportolni.
A nap videója
Korai évek
A középiskolai és főiskolai csapatok kosárlabdázni kezdtek. Mivel a játék fizikaiabbá vált, a játékvezetők hibákat neveztek el, amikor egy játékos lőttek lőttek. A játék során egy kosár két pontot ér, és egy szabad dobás ér egy pontot. A csapatok a labdát a bíróság köré dolgoznák, hogy jó lövést találjanak. Az öt vagy több passzussal rendelkező tulajdonosok gyakoriak voltak. Az alacsony pontszámú játékok gyakoriak voltak, hiszen korlátlan volt, hogy egy csapat mennyi ideig tartsa a labdát a lövés előtt. Azok a csapatok, amelyek nyolc vagy 10 pontból álló csapatot tudtak építeni, gyakran tartották a labdát egy percre, hogy megakadályozzák az ellenfeleket a visszatéréshez. Ez a stratégiája a labdának befagyasztása és a labda megépítése volt hatékony, de unalmas a nézők számára.
A Nemzeti Kosárlabda Szövetség 1954-ben mutatta be a lövés órát. Mindegyik csapatnak 24 másodperce volt a lövése. Ha nem, a másik csapat megszerezte a labdát. Ez drámai módon megnövelte a játék ütemét és megváltoztatta a játékot. Ahelyett, hogy olyan játékosokat keresne, akik képesek átengedni a labdát, és mély lövéseket indítottak kívülről, a játékosoknak gyors sebességgel kell futniuk, magasra kell ugraniuk, és közel kerülniük kell a kosárhoz és a pontszámhoz. Ez nagy pontosságú, gyors és gyors pörgős kosárlabdához vezetett, ami szórakoztatta a rajongókat. Az 1950-es és 1960-as években a legjobb csapat a Boston Celtics volt, akik gyors szünetüket használják az ellenfelek elhagyására és agresszív védelmet is játszottak, hogy lopásokat és forgalmat generáljanak.
Hárompontos lövés
