A Newton mozgás törvényei segítenek leírni az összes mozgást a világon. Ezeknek a törvényeknek a megértése gyakran megkönnyíti az ismeretterjesztéshez, mint a softball. Ha softball-játékot játszol, fontolja meg a labda, a denevér, a kesztyű és minden más, a játékban részt vevő erőket.
A nap videója
Newton első törvénye
Newton első törvénye szerint egy pihentető tárgy pihentetni fog, és egy mozgó tárgy mozgásban marad ugyanolyan sebességgel és ugyanabba az irányba halad, amíg nem cselekszik néhány külsõ erõn keresztül. A Newton első törvényét folyamatosan bizonyítják a softballban, amikor egy álló labdát vesznek fel és dobják el, erővel változtatják a mozgását, vagy amikor a labdát a denevér eltalálja, megváltoztatva a labda irányát, amelyet eredetileg a dobó dobása okozott.
Newton második mozgás törvénye segít leírni egy tárgy mozgását, amikor egy külső erővel cselekszik. A második törvény kimondja, hogy egy tárgy mozgásának változása megegyezik a rá ható erők összegével. Bármelyik alkalommal, több erő működik egy softball. A bütykös kar előre nyomja és előre mozdítja a labdát, a gravitáció a labdát a föld felé irányítja, a levegő ellenállása a labda felé mozog, miközben a levegőben mozog, és a golyó centrifugálás közben egy emelõ erõt hoz létre. Mindezek az erők a golyó mozgását írják le.
A Newton második törvényének jó példája a lassú softball-pálya magas ívében van. Amikor a labda elhagyja a korsó kezét, a legnagyobb erő, amelyre rá hatással lehet, a játékos, és a labdát a levegőbe dobja. Amint a labda levegőben van, más állandó erők alatt jön, amelyek fokozatosan leküzdik a játékos karának kezdeti erejét. A légellenállás lelassítja a labdát, és a gravitáció elkezdi a labdát a föld felé húzni. Ezen erők átvétele a labdára egy lassú menetes labda ívmozgását eredményezi. Amikor a labda eléri a denevéret, a denevér erőssége a legnagyobb erővé válik és a labda új mozdulatát készteti a mezőre.
Newton harmadik törvénye kimondja, hogy minden cselekvésnél egyenlő és ellentétes reakció van. A Newton harmadik törvényének egyik példája, amikor elkapja a labdát. Amint a labda belép a pálcájába és kapcsolatba lép a bőrrel, megáll. Ebben a pillanatban a kezed olyan erővel rendelkezik, amely egyenlő azzal, amit a golyó a kesztyűn ad. A kiálló erő egyenlő és ellentétes a labda mozgásával. Az eredmény az, hogy a labda leáll.
