A glikogén a szénhidrátok tárolási formája, és megtalálható a májban és az izmokban. Gyorsan átalakítható glükóznak, hogy közvetlen energiaforrásként használják fel, különösen erőteljes vagy folyamatos mozgás közben, például maratonnál. A glikogén elengedése olyan fontos üzemanyagforrás a test számára, mivel az izom glikogén tárolása káros hatással lehet a teljesítményre.
A nap videója
Mi a glikogén
A szakképzetlen egyén jellemzően körülbelül 400 g glikogént tartalmaz, mind az izmokban, mind a májban, míg a képzett sportoló duplán tartja ezt az összeget. Ez elegendő glikogén, amely több órányi gyakorlást igényel a feltöltés nélkül. A testmozgás során a szervezet a glikogént glükózgá alakítja, amely fontos szerepet játszik az izmok összehúzódásában, és a legtöbb szerv, mint az agy elsődleges üzemanyagforrása.
Glycogen Depletion
Ha a glikogén tárolók nem töltődnek fel szénhidrátokkal az ételekből vagy italokból, a glikogén tárolók elfogyhatnak. Amint ez megtörténik, a szervezet megtalálja az alternatív módokat, hogy több glükózt hozzon létre. Ezt a folyamatot glukoneogenezisnek nevezik, vagy új forrásokból származó glükóz képződését. A máj elkezdi lebontani a zsírt és a fehérjét, hogy glükózt hozzon létre, amelyet ezután energiára lehet használni. Azonban ez a folyamat hosszabb ideig tart, mint a glikogenolízis, ezért kevésbé hatékony módja az energia előállításának.
Hypoglykaemia
Miután a glikogénraktárak kimerültek és mielőtt a glükoneogenezis beindulna, a sportolók hipoglikémia tüneteit tapasztalhatják, amelyek a vércukorszint alacsony szintjén jelentkeznek. Hipoglikémia esetén a személy rendkívüli fáradtságot és közel teljes energiaveszteséget érezhet, amelyet gyakran "bonking" -nak neveznek. Amikor ez bekövetkezik, nem ritka, hogy a sportolók összeomlik az extrém fáradtságból. E körülmények között szédülés és hallucinációk is előfordulhatnak.
Hormonális reakció a glikogén kimerüléshez
Hipoglikémia állapotában a szervezet elkezdi a katabolikus hormonok, például a kortizol termelődését. A katabolikus hormonok lebontják az izomszöveteket annak érdekében, hogy a fehérjéket belülről glükózra alakítsák. Ez növeli a vércukorszintet, és energiát biztosít a folytatáshoz, azonban a kortizol elnyomja az immunrendszert. Emellett az izomszövet azonnali felszabadulása a testmozgás során is hozzájárulhat az izom-atrófiához, ami az izomtömeg csökkenése.